Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
A helyi adók alóli mentesség feltételes. Csak akkor illeti meg a civil szervezetet, ha a megelőző adóévben (2023-ban) nem keletkezett adófizetési kötelezettsége a tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után. Egyszerűbben fogalmazva, akkor mentesül a szervezet a helyi adók alól, ha:
- a szervezet nem végzett vállalkozási tevékenységet, vagy
- amennyiben végzett vállalkozási tevékenységet, akkor annak nyeresége az adómentes határon belül maradt.
Az adómentesség feltételeinek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31.ig) – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.
Az alapítványoknak különösen figyelni kell! A helyi adókról 1990. évi C. törvény 52. § 55. pont alapján alapítványnak e jogszabály szerint csak a közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány számít, ha igazolja, hogy teljesíti a civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit (ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt.)
Probléma, hogy jogi szabályozás következetlen. Az újonnan létesülő alapítványok nem élveznek mentességet a helyi iparűzési adó kapcsán. Akkor sem, ha a létesítésükkor vállalták a bíróság felé, hogy két év után megszerzik a közhasznú jogállást.
A helyi adók tekintetében a székhely, telephely szerint illetékes önkormányzatnál kell tájékozódni. Elképzelhető, hogy a szervezet fő szabály szerint nem mentesülne a helyi adók alól, de a helyi szabályok mentesitik az adófizetés alól. Az Önkormányzatok saját hatáskörükben jogosultak mentességeket megállapítani vagy méltányossági alapon dönteni a körtelezettségek mérsékléséről, elengedéséről.
