Békés Vármegyei Civil Közösségi
Szolgáltató Központ

Külföldi állampolgárok foglalkoztatásának megváltozott szabályai, EU-s bejelentés, harmadik országbeliek foglalkoztatásának engedélyezése.

2025. elejétől azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú, valamint vendégmunkás tartózkodási és munkavállalási engedélyekkel, amelyet a 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet melléklete felsorol, és amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött, vagy amely ország rendelkezik Magyarországon olyan, államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a vonatkozó magyar és uniós jogszabályokban foglaltak be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér.

A fenti engedélytípusokra új kérelmek csak három ország – Georgia, Örményország, Fülöp-Szigetek – esetében nyújthatók be jelenleg.

Szezonális munkavállalás (12 hónapon belül legfeljebb 180 nap időtartamú munkavégzés) céljából létesítendő foglalkoztatás esetén ez a korlátozás nem érvényesül, ilyen célból más harmadik országbeli állampolgár tartózkodása és munkavállalása is engedélyezhető, amennyiben az egyéb feltételek fennállnak (bővebben: 2023. évi XC. törvény, 455/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet).

Az EGT-, vagy EU-tagállamokból érkezett munkavállalók foglalkoztatása engedélymentes, ezért részükre munkavállalási engedélyt kiállítani nem kell, a foglalkoztatónak csak bejelentési kötelezettsége van az illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához.

Egyéb esetekben is lehet engedélymentes a foglalkoztatás, ezt részletesen a 455/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 15. §-a szabályozza. Néhány példa, amikor nem kell engedély:

- nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet ilyen tartalmú rendelkezése esetén,

- a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,

- a Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,

- a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez,

- a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, és az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez,

- a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, gyámjának,

- közfoglalkoztatottként foglalkoztatható természetes személy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzéséhez.

Munkaviszony megszüntetése magatartási illetve képességi okra hivatkozva, felmondás és közös megegyezés szabályai, indokolási kötelezettség tartalma, felmentési időre járó juttatás.

A munkaviszonyt közös megegyezéssel, felmondással, és azonnali hatályú felmondással lehet megszüntetni. Mindhárom esetben csak írásos formában érvényes, ám ebbe beletartozhat pl. az e-mail is.

Közös megegyezés esetén a felek megállapodása az irányadó a megszüntetés időpontja és feltételei tekintetében. Indokolási kötelezettség nincs, egyéb korlátozás sincs, mint a felmondásnál (pl. terhesség, keresőképtelenség, GYED/GYES miatti fizetés nélküli szabadság). Nincs felmondási idő és végkielégítés fizetési kötelezettség, csak ha a felek ebben megállapodnak.

A munkáltató által közölt felmondást indokolni kell, az indoknak világosnak és okszerűnek kell lennie, a munkavállaló képességeivel, magatartásával, vagy a munkáltató működésével kell összefüggenie, amiket a munkáltató köteles bizonyítani egy esetleges per során. A felmondási idő alapvetően 30 nap, ami a munka törvénykönyvében (Mt.) részletezett módon emelkedik a munkáltatónál eltöltött idő függvényében.

Végkielégítés csak a munkáltató működésével összefüggő felmondás esetén jár, tehát pl. egy szakmai alkalmatlansággal, vagy magatartással kapcsolatos felmondás esetén nem. A mértékét az Mt. szabályozza, szintén a munkáltatónál eltöltött idő függvényében.

Vannak felmondási tilalmak, pl. várandós, vagy GYED miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak nem mondhat fel a munkáltató. Táppénz alatt lehet közölni felmondást, azonban a felmondási idő csak a táppénz lejártát követően kezdődik el.

Munkavállalói felmondás esetén nem jár végkielégítés, és a felmondási idő egységesen 30 nap.

A felmondási idő és a végkielégítés mértékétől a felek a munkaszerződésben felfelé eltérhetnek.

Határozott idejű munkaviszony felmondására korlátozottan kerülhet sor, ezt az Mt. részletesen szabályozza.

Egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása, jogszabályi változások

2025.02.01-től bekövetkező változások

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

2. a) a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2.200 Ft,
3. b) az alkalmi munka esetén a minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4.400 Ft
4. c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén a minimálbér 3 százaléka, azaz 8.700 Ft.

A közteher mértéke februártól tehát a minimálbér emelkedése miatti növekedésen túl százalékos arányában is nőni fog, ezáltal jelentősen megemelkedik.

2025.07.01-től bekövetkező változások

Ha a munkavállaló

1. a) idénymunkára,
2. b) alkalmi munkára, vagy
3. c) idénymunkára és alkalmi munkára

létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

A fenti szabály értelmében az idénymunka, illetve az alkalmi munka időtartama külön-külön és együttesen sem haladhatja meg egy évben a 120 napot, a munkáltatók számától függetlenül.

Ezt a szabályt 2025. július 1-jétől kell alkalmazni úgy, hogy a 2025. évben a 120 naptári napos korlátot 2025. július 1-jétől kell figyelembe venni.

A munkavállaló részére minimálisan kifizetendő (nettó) bérek 2025. január 1-jétől:

• minimálbér (1.672,- Ft / óra) esetén 85 százalék, tehát 1.421,- Ft / óra (8 óra esetén 11.368,- Ft/nap),
• garantált bérminimum szakképzettséget igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (2.005,- Ft / óra) esetén 87 százalék, tehát 1.744,- Ft / óra (8 óra esetén 13.952,- Ft/nap).

Szja-mentesség határa (napi mentesített keretösszeg) 2025.01.01-től:

• szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén: 17.394 Ft
• középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén: 20.852 Ft

A maximálisan kifizethető napi munkabér 2025.01.01-től: 26 760 Ft/fő.

Azonnali hatályú felmondás feltételei, jogkövetkezmények, kártérítés szabályai az Mt-ben

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél ​

1. a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
2. b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

A munkáltató azonnali hatályú felmondása esetén nincs felmondási idő, nem jár végkielégítés.

A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén sincs felmondási idő, azonban a munkáltató köteles a (rendes) felmondás esetén egyébként járó felmondási idő felére (felmentési időre) járó távolléti díj, továbbá a végkielégítés megfizetésére.